Agatha Christie: Nyílt kártyákkal

Értékelésem: 4/5

Úgy sejtem, hogy annak, aki nemhogy Agatha Christie regényeit nem ismeri, de en bloc krimiket se olvas szinte soha, valószínűleg nem ezzel a kötettel kéne kezdenie az ismerkedést. Figyelmeztetve voltunk a történet elején, hogy ez a könyv más, mint a többi: négy gyanúsítottunk van mindössze, ők viszont mind képesek lehettek a gyilkosságra. Kicsit úgy éreztem olvasás közben, hogy ahhoz, hogy ezt a fajta egyediséget élvezni tudja az ember, előbb valamelyest tapasztaltabbnak kéne lennie krimiolvasásban, mint amilyen én vagyok (és/vagy a bridzs szabályaiban). Ettől függetlenül élveztem az olvasást, és kifejezetten jó volt egy olyan műfajjal találkozni, amivel egyébként ritkán szoktam.
A mini-könyvklub 15 februári olvasmánya.

Blake Crouch: Sötét ​anyag

Értékelésem: 3/5

A mini-könyvklub 14 októberi olvasmánya.

Elég vegyes érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban: valószínűleg elég magas elvárásaim voltak (hiszen egész jó értékeléseket kapott), és bár a második fele viszonylag tetszett és sokszor élveztem az olvasást, az elején nagyon sokáig inkább negatív volt a véleményem. Ugyanakkor ritkán olvasok hasonló műfajban, ami nem annyira a véletlennek köszönhető, hanem inkább annak, hogy nem épp a kedvenc műfajom – úgyhogy könnyen lehet, hogy a hasonló témákért lelkesedőknek valóban egy nagyon izgalmas, érdekes olvasmány lehet a Sötét anyag.